A városi „digitális iker” (digital twin) egy élő városnak a legteljesebb mértékű digitalizált verziója, modellje, amely megkönnyíti a tervezést, a fejlesztést és a karbantartást. Helsinki példáján négy módot mutatunk be, ahogyan a digital twin segítségével átalakul a város tervezése, irányítása, kommunikációja.

A „digitális iker” kifejezés az iparból származik. Ott a legegyszerűbb formájában egy berendezés digitális modelljének elkészítését jelenti. Ezen a modellen tanulmányozhatják, hogy mi történik, ha például egy alkatrészt cserélnek, vagy például több áramot adnak a készülékre.

Egy város esetében a digitális iker nem egyetlen rendszer, hanem nyílt adatforrások és folyamatosan frissülő információk kombinációja. Nyílt interfészek és adatok digitális, állandóan fejlődő csomagjáról van szó, amely számos felhasználási esetben alkalmazható. A legtöbb esetben egy város digitális ikere egy 3D-s városmodellre épül. Ezért a várostervezés és az egyedi építési projektek a digitális ikertestvérek első professzionális alkalmazásai közé tartoznak. Fejlődése során a városi digitális iker végül a város lakói számára is látható lesz.

A városi digitális iker fizikai és társadalmi szempontokat is magában foglal. Mivel egy városban sok minden történik, a digitális iker a legszélesebb körben tartalmaz elemeket: utcákat, utakat, zöldterületeket és épületeket, de időjárási viszonyokat, szolgáltatásokat, környezeti állapot-adatokat, használati gyakoriságot és forgalmi adatokat is – meg ami adat még keletkezik az alkalmazott smart city megoldásokkal.

A városi digitális iker nem tükröz mindent a fizikai világról, de olyan információkat tartalmaz, amelyek megfelelő helyzetképet adnak a városról a tervezés, karbantartás és a fejlesztés támogatására. A különböző rendszerek tartalmát a fizikai világot utánozva kombinálják, hogy használható, a tervezést támogató egészeket építsenek fel. A lámpák és utak elhelyezkedésével kapcsolatos információk, a városlakók tapasztalataival együtt egy rendszerben megkönnyíti pl. a közvilágítás karbantartását és javítását.

Helsinki városa hosszú ideje, a világ egyik első városaként fejleszti a digitális ikert. Jelenleg a munka a különböző típusú adatok összegyűjtésének, rendszerezésének és digitális formátumban való megnyitásának szakaszában tart. Valójában a digitális iker megvalósítása jelenleg nagyon is a szervezeti határok átlépéséről és az információk mások számára való hozzáférhetővé tételéről szól.

A következőkben négy módot mutatunk be, ahogyan a városi digitális iker alakítja Helsinkit és lakóinak életét.

  1. Karbantartási munkák, a város jó állapotban tartása

A digitális Helsinki az utcákon és épületeken kívül sok információt igényel az építmények, a zöldfelületek és az utak állapotáról, valamint a város időjárásáról és környezeti-társadalmi viszonyairól. A parkok mikroklímáját figyelő szenzorokkal a park dolgozói pontosan időzíthetik munkájukat, és a növények megkapják a szükséges gondoskodást.

A város működését javító adatok nagy része önmagában úgy tűnhet, hogy nem kapcsolódnak egymással. Egy térképpel vagy több felhasználóval kombinálva azonban az adatok hasznosakká válnak. Amikor egy játszótér érzékelői megszámolják a használatok számát, a város karbantartási osztálya fel tudja mérni, hogy mely területekre kell összpontosítani. Ha az emberek hirtelen abbahagyják egy népszerű berendezés használatát, érdemes ellenőrizni, hogy a berendezés még működőképes-e. Az összegyűjtött információk ugyanakkor a tervezést is alátámasztják: az alacsony kihasználtság jelezheti a nem megfelelő berendezéstípust, a magas arány pedig a bővítés szükségességét.

A mérések nem gyűjtenek adatokat egyénekről, sőt gyakran még emberekről sem. A járművek sokféleképpen használhatók mérésre. Például a villamosok már figyelik a levegő minőségét. A robotbuszok és más tömegközlekedési eszközök gépi észlelést, „látást” használhatnak a buszmegállók és az utcai környezet feltérképezésére, így a város tájékoztatást kap a megközelíthetőségi problémákkal küzdő területekről. Ha egy utcaseprő tudna méréseket végezni mozgás közben, akkor meg tudná mondani a városnak, hogy hol van jó állapotban az útburkolat, és hol kell burkolatot felújítani.

  1. A forgalom gördülékenysége

A közlekedésről gyűjtött adatok segítségével javítani tudják a város komfortérzetét, és ha mindenki számára elérhetővé teszik az adatokat, akkor a tervezés és a forgalomirányítás számára is egyaránt előnyössé válhat. Például a forgalommal, a torlódásokkal és a népszerű útvonalakkal kapcsolatos részletesebb információk megkönnyítik a tervezést és a forgalomirányítást. A hóviszonyokról, a csúszósságról és az útkárokról gyűjtött adatok viszont javíthatják a karbantartást. Előrejelzési és szimulációs modellek is használhatók a tervezett intézkedések hatásának pontosabb előrejelzésére.

A különböző közlekedési módok figyelembevétele fontos a kényelmes és funkcionális város kialakításához. A forgalmi adatok mennyisége óriási ütemben növekszik a mai világban. Az új radar-, érzékelő- és gépi látási megoldások költséghatékony adatokat szolgáltatnak az autók, a kerékpárosok és a gyalogosok számáról. Az utcakép újoncai, például az elektromos robogók és a robotjárművek pedig mozgásuk során generálnak forgalmi adatokat. Valójában gyakran nem az információhiány jelenti a kihívást, hanem az, hogy hogyan használják fel azokat. A városi digitális iker új lehetőségeket nyit meg ehhez.

A digitális iker eszközöket biztosít az építkezés során fellépő forgalmi zavarok kezelésére. A jövőben a digitális Helsinkivel lehet kísérletezni, hogyan valósítható meg az ideiglenes forgalomszabályozás pl. az építkezéseken, és hol okozna az építési munkákhoz kapcsolódó forgalom a lehető legkevesebb fennakadást a lakosságban. Ez kellemesebbé teszi a lakókörnyezetet, és lehetővé teszi a forgalom és a gyalogosok zökkenőmentes áramlását a város változásaival is.

  1. Az új adatok új szolgáltatásokat tesznek lehetővé

Új szolgáltatások és üzleti ötletek profitálnak majd a városi digitális ikertestvérből. Ha az információ nyíltan elérhető, azt a vállalkozások és vállalkozók széles köre használhatja fel. Jelenleg a városi digitális iker az új alkalmazásokon keresztül látható a lakosok számára, például a zöld infrastruktúra tervezésére szolgáló Green Kalasatama alkalmazáson vagy az Open Street Map Helsinki részén.

A városi digitális iker azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatásokat a jövőben csak digitálisan nyújtják majd. Az iker a fizikai világ számos szolgáltatásának és környezetének fejlesztésére nyújt új lehetőséget, például az akadálymentesítés vizsgálatára. Bár a tervezés a digitális világban zajlik, az eredményeket végső soron az utcai térben elérhető objektumokként fogják látni a lakosok.

A mai világban a közlekedési szektorban az új szolgáltatások fejlesztéséhez konkrét, validált adatokra van szükség. Ha a közlekedésre, a közlekedési környezetre és a forgalmi viszonyokra vonatkozó adatok széles körben elérhetővé válnak, a vállalkozások innovációk fejlesztésére használhatják fel azokat. Lehetőségek vannak olyan területeken, mint új mobilitási szolgáltatások fejlesztése, új mesterséges intelligencia-alkalmazások, valamint logisztikai és kereskedelmi szimulációk fejlesztése.

Minél többet használják a városi digitális ikert, annál értékesebb lesz a modell. Senki sem ismeri még az összes lehetséges alkalmazást, így a digitális iker fejlődésével olyan üzleti lehetőségek adódhatnak, amelyek ma még elképzelhetetlenek.

  1. A városlakók bekapcsolódhatnak a fejlesztési folyamatba

A városi információkhoz való ingyenes hozzáférés lehetővé teszi, hogy egyre többen kapcsolódjanak be a várostervezésbe. Ha egy városról könnyen összegyűjthetők és megoszthatók a naprakész adatok, akkor a megújítási és fejlesztési tervek is több emberrel megoszthatók. A városlakók már a korai szakaszban hozzászólhatnak az ötletekhez, javaslatokhoz.

A város zöldterületeivel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés már lehetővé tette, hogy a parkok tervezését, fenntartását a lakókkal közösen végezzék. 2022-ben egy olyan alkalmazás bevezetését tervezik, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy véleményt nyilvánítsanak környezetükről, például szemetesek vagy padok elhelyezésére.

A városnak már számos rendszere van a lakosság bevonására a tervezésbe. Most ezeket egyesítik, hogy az emberek lássák egymás észrevételeit és visszajelzéseit arról a környezetről, amelyben élnek. A külön kérdőívekre adott válaszok összevonásával tágabb képet kapunk a környék szükségleteiről és vágyairól.

A cél az is, hogy a város jövőbeni változásairól minél áttekinthetőbb formában tájékozódjanak a lakosok. Ha a város lakóit bevonják a tervezési folyamatba, az eredmények jobban megfelelnek az igényeiknek.

A Forum Virium Helsinkiben, a város világhírű innovációs központjában az elmúlt évtizedben több projektben is támogatták a digitalizációt. Most egy dedikált szakértői csapatot állítottak össze a digitális iker számára, amely összefogja a projektekben végzett munkát.

Helsinki városa pedig az 1980-as évek óta használ 3D-s modelleket a tervezéshez és a lakosság bevonásához. Most a városi digitális iker egyesíti a projektekben végzett munkát. A 2020-as években végre megérett a technológia az átfogó digitális városmodellezésre.