A Smart City koncepció az önkormányzatok adatgazdálkodását is gyökeresen megváltoztathatja. A meglevő, gyakran rendszerezetlen adathalmazok helyett jól strukturált, könnyen kezelhető adatvagyon magát az önkormányzati működést (tervezés, működtetés, ellenőrzés) is hatékonyabbá teheti, de a nyilvános adatok révén a helyi emberek, vállalkozások életére is kedvező hatással van.

A Smart City alapja, hogy a városlakók életminőségét javító megoldásokat az esetek többségében, a hatékonyság biztosítása érdekében, digitális eszközökkel támogatjuk. Ebben az esetben jól definiálható és jól kezelhető adatok keletkeznek.

A városok digitális átállása nem csupán azt jelenti, hogy lecserélik a számítógépeket, esetleg új szoftvereket használnak, hanem legjobb esetben egy a városháza falain kívülre ható komplex szemléletformálást, a digitális lehetőségek optimális kihasználását is jelenti. „Az adat a jövő olaja”. Ezt a szlogent alkalmazzák annak szemléltetésére, hogy az adatok legalább olyan jólétet, gazdagságot és további prosperitást jelenthetnek, mint az olaj. Az olaj esetében, ha nem is kizárólag, de döntően azok az országok gazdagodtak, amelyek rendelkeztek ezzel a nyersanyaggal. Adat viszont mindenhol és folyamatosan keletkezik, ha akarjuk, ha nem, ha tudunk róla, ha nem. Ebben az esetben azok az országok/városok gazdagodnak, akik felismerik, hogy mekkora előnyt jelent egy jól rendszerezett, a felhasználók igényeihez alkalmazkodó adat-tömeg.

A „nyílt adat” a digitális átalakulás egyik kulcsfogalma, amely rengeteg összefüggésben alkalmazott mind az igazgatásban, mind a gazdaságban.

A nyitott adatrendszerek azt jelentik, hogy az adatok rendelkezésre állnak és hozzáférhetők, hogy az emberek könnyen megtalálják őket. Az adatokat újrafelhasználás vagy újraelosztás céljából is rendelkezésre kell bocsátani, hogy új szolgáltatások vagy alkalmazások épülhessenek rájuk. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani az adatok újrafelhasználására, akár kereskedelmi alkalmazásokra is.

A nyílt adatok használatának valamilyen módon reflexnek kell lennie a demokratikus helyi adminisztráció számára. Ideális esetben ezt már a beszerzési folyamatban alkalmazni kell. Az adatok gyűjtése, feldolgozása és nyilvános használata a város érintett szervezeteivel (önkormányzat, gazdasági, civil szervezetek, magán személyek) közösen kialakított partnerségben optimális.

E kihívások ellenére a nyílt adatok használata számos előnnyel jár az azokat átvevő szervezetek számára. A nyílt adatok használata növelheti a hatékonyságot a helyi önkormányzatokon belül, mert az adatokat már nem kell megosztani az osztályok között. Emellett tudatosítja az adatokkal való munkát azáltal, hogy ösztönzi a különböző részlegek közötti párbeszédet például az összes összegyűjtött információ koordinálásáról. A nyílt adatok fellendíthetik a helyi gazdaságot, mivel ösztönzik az új szolgáltatások vagy alkalmazások fejlesztését, amelyekre korábban nem volt lehetőség, mert az adatok nem voltak elérhetőek. A jobb átláthatóság a nyílt adatok felhasználásával is jár, mivel ez azt jelenti, hogy az állampolgárok egyre több információval rendelkeznek az önkormányzat működéséről, a helyi források felhasználásáról. Ez jobb önkormányzati működéshez vezethet, és új párbeszédet indíthat a polgárokkal.

A Belga-Flamand régió adatgazdálkodási példája

A Smart Flandria program 13 flamand városban, köztük Antwerpenben és Bruges-ben is nagy mértékben felgyorsította az innovációt mind az önkormányzatoknál, mind a partner szervezeteknél – alapvetően az összekapcsolt, nyílt adatok révén. A Smart Flandria egy közösen kidolgozott Open Data Chartát tett közzé, amely 20 alapelvet tartalmaz, amelyek megvalósításával megkönnyíthető a nyílt adatok újrafelhasználása.

Először pilot adat-felhasználási projektek során megvizsgálták, hogy a városok milyen kihívást akarnak megoldani, és megvizsgálták, hogy az összekapcsolt nyílt adatok hogyan segíthetnek ennek a kihívásnak a megoldásában. Már a kezdetektől bevonták a végfelhasználókat, és megpróbálták azonosítani, hogy valóban milyen szolgáltatásokra van szükség.

Arra ösztönzik a helyi önkormányzatokat, hogy kezdjék meg a nyílt adatok használatát, akár egy kis kezdeményezés révén is. A nyílt adatok használatba vételéhez nem kell sok idő és nem is drága. Ami fontos, hogy megértsük a benne rejlő lehetőségeket, azonosítsunk egy olyan kezdeményezést, amely megfelel a politikai céloknak, és összegyűjtsük az e célt támogató adatokat. Az összegyűjtött adatok ezután elérhetővé válhatnak a város weboldalán, például egy CSV-fájl, amelyet rendszeresen frissítenek, még ha például csak évente egyszer is.

Aki a téma iránt érdeklődik, sok hasznos információt talál az Open Data for Cities and Communities, oldalán.