Michael Donaldson Digitális Innovációért, e-Kormányzásért és Jó Kormányzásért felelős önkormányzati biztos, City of Barcelona

 

Michael sajnos nem készített prezentációt, így a 15 perces előadásában szereplő hivatkozott projektekhez az internetről szereztük be a képanyagot és kiegészítő információkat.

Bevezetőjében kiemelte a SMARTX!!! konferencia fontosságát, gratulálva a szervezőknek a COVID-19 vírus által teremtett helyzethez való sikeres alkalmazkodáshoz. Sok közös kihívás és sok közös megoldás is van Amszterdam, Bécs, és Barcelona városfejlesztésében, ezért a szervezők célja, hogy tanuljanak a vezető európai Smart Cityktől, és hogy létrejöjjön egy tudásmegosztási hálózat, támogatandó.

2010-től számítják a barcelonai Smart City programot, amikor az önkormányzat meghatározta, hogy a klímaváltozás, fenntarthatósági problémák és a népességgel kapcsolatos problémák lesznek a program fókuszában. Ez a szakasz a szinte kizárólag technikai, technológiai megoldások szorgalmazását jelentette. Érzékelők ezreit telepítették közlekedési lámpákba, parkokba, lámpaoszlopokra és egy adatrendszert építettek ki az érzékelők által gyűjtött adatok feldolgozására.

2015-től számítják a második szakaszt, ekkor fő szempontként a „smart citizen”, azaz a smart polgár jött a fókuszba. Ekkor a közösségi terek, közterületek fejlesztését, a „zöld” programokat támogatták, a magas színvonalú városi életkörülmények biztosítására koncentráltak.

2016-ban hozták létre a DECIDIM digitális nyílt platformot a részvételi demokrácia számára. Maga a rendszer is közösségi együttműködéssel alakult ki a korábban Madridban megalapozott szisztéma továbbfejlesztése, átgondolása révén. A DECIDIM nyílt forráskódú rendszerét mára 100-nál is több városban alkalmazzák szerte a világban – a barcelonai szakemberek segítséget nyújtanak mindenkinek.

A DECIDIM, és az általa a közvetlen demokráciát megtestesítő mozgalom fő mottója, hogy „tudnunk kell, hogy érzik magukat a városban az emberek, őket kell erről megkérdezni, ők a legjobb szakemberek, ők tudják mi a probléma és sok esetben a megoldásokat is tudják”. A kollektív tudás összegyűjtését és hasznosítását számos alprogram segíti, mint pl. a részvételi költségvetés. A mára 30 000 ember aktív részvételével megvalósuló programban 75 millió eurót költ el a város a lakók ötletei, projekt-javaslatai alapján egy a közösség által kitalált összetett folyamat végén. A 14 évnél idősebb résztvevők 254 projektjavaslatot tettek a város általános fejlesztésével, és 191-et a klíma-vészhelyzettel kapcsolatban.

 

2017-től a „Technológia Humanizálása” program keretében a smart city program olyan projekteket valósít meg, amelyek az emberközpontú fejlesztéseket a valós állampolgári igények alapján, az emberekkel közösen valósítja meg. Michael előadásában megemlítette a Barcelona sakktábla-szerű városrészében nemrég megvalósított ún. „superblock” projektet is, amelynek során a nagy tömbök belsejéből kitiltották az átmenő forgalmat és ott az utcák átalakultak közösségi terekké.

Barcelona az utóbbi időben a smart city program keretében az idősek életminőségének növelése érdekében digitális eszközöket ajánl az időseknek, hogy rosszullétük, egészségi problémák esetén azonnali segítséget kaphassanak.

Végül a COVID-19 vírusra reagáló projekteket említette az előadó: a korábban létrehozott Living Lab-ek most 3D nyomtatókkal maszkokat készítettek, amiket az egészségügyi dolgozóknak vittek.