A népesség növekedésével az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet gyorsan növekszik, különösen a jelenlegi COVID-19 válság idején. Ezen a növekvő keresleten túl a betegek egyre növekvő elvárásokat támasztanak az egészségügyi ellátás minőségével és az általuk nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban is. Mindezek mellett az egészségügyi szabályok egyre szigorúbbak és összetettebbek. 2030-ra a világ több mint 8,5 milliárd embernek ad otthont, így az idő múlásával az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás csak növekszik. Az egészségügyi rendszer radikális újragondolása szükséges, hogy az elvárásoknak megfelelő és költséghatékony, de az embereket maximálisan szolgáló rendszerré váljon. És itt jön a képbe az okos kórház, amelytől mindez elvárható.

Egyszerűen fogalmazva, az intelligens kórház olyan kórház, amely optimalizálja, újraértékeli, újratervezi a jelenlegi és új klinikai folyamatokat, irányítási rendszereket és korszerű infrastruktúrát építenek mindehhez. Mindezt az egymással összekapcsolt eszközök mögöttes digitalizált hálózati infrastruktúrája teszi lehetővé. A smart kórház értékes szolgáltatást nyújt, működése transzparens, mind egészségügyi-szakmai, mind gazdálkodási szempontból.

Médecin, Femme, Professional, Travail, Travailleur

A kórház alapfeladata az orvosok támogatása az effektív munka elvégzéséhez, a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, a gyógyítás közben felmerülő döntéshozatal támogatása, illetve a betegek számára a gyors és kényelmes gyógyulás elősegítése. Mindezek a folyamatok hatékonyan támogathatóak új technológiai megoldásokkal. Nehezíti a folyamatot, hogy kevés esetben van arra lehetőség, hogy egy valóban új, smart épületként hozzanak létre egy kórházat, a smart rendszert így általában egy már létező épületben alakítják ki, ami azonban sosem tud teljes értékű smart kórházként funkcionálni, a meglévő épület korlátai miatt.

A smart épületek alapvető jellemzői az energiatudatos működés, a biztonság, a technológiahasználat egyfajta problémamegoldó szerepe, a jó adminisztratív menedzsment, illetve a rendszerszintű működés. Európában az úgynevezett domatikák, azaz az automatizált, irányítható technológiai eszközök egyre szélesebb körben vannak jelen a kórházakban, elterjedésük a 20. század második felében kezdődött el. Ilyen eszközök például a távirányítóval szabályozható ágyak vagy a szobánkénti termosztát, amit a betegek, vagy hozzátartozóik is szabadan tudnak szabályozni. Ezzel szemben az immotikumok, azaz a kötötten együttműködő rendszerek, amelyek folyamatosan felügyelik a kórházak működését, még sokkal kevésbé elterjedtek. Az ilyen rendszerekben az elektromos hálózat, a vízellátás, a liftek, a hűtés-fűtés, az ételszállítás, a gyógyszerezés és a betegek folyamatos megfigyelése együttműködő, integrált rendszert alkot.

Egy ilyen rendszerben például a betegágyak figyelik a benne fekvők szívműködését, és amennyiben abban bármilyen zavar van, azonnal riasztják a pontos információkkal az ügyeletben lévő ellátókat. Emellett az ágy automatikusan fekvő helyzetbe áll át, ezzel segítve egy esetleges újraélesztés minél hamarabbi megkezdésének lehetőségét, illetve amennyiben szükséges a műtéti beavatkozás, a beteg gyakorlatilag azonnal betolható a műtőbe. Ezek az ágyak a korábban mért adatokat automatikusan továbbítják, így az egységes adminisztráció miatt az orvosok azonnal láthatják a beteg legfrissebb eredményeit és gyógyszerezését, ezzel további vizsgálatok elvégzését is megspórolhatják, ami időben is sokat jelenthet egy sürgősségi ellátás során.

A betegek folyamatos monitorozása, és az eredmények központilag elérhetővé tétele egyéni és társadalmi szinten is új helyzetet teremtenek. Az orvosokat betegük összes leletének elérése segíti egy döntés gyorsabb és hatékonyabb meghozatalában, a személyre szabottabb kezelés és prevenció kialakításában. Az adatok monitorozása emellett segíthet a kórházak megfelelő kihasználtságában, a túlzsúfoltság csökkentésében is. Az adatok anonimizált elérése teljesen új távlatokat nyit az orvosi kutatás területén, így a megelőzésben is, hiszen a big data-nak köszönhetően könnyebben felismerhetővé válnak egyes veszélyeztetett csoportok, mint korábban. A technológiahasználat lehetővé teszi a széleskörű nemzetközi együttműködést, valamint a távoli gyógyítást is. Ilyen lehet például egy orvosi robot távoli irányítása olyan esetben, amikor az adott kórházban olyan szakértelemre van szükség egy műtéthez, ami nem érhető el.

A smart kórházak – ahogy a smart épületek – legnagyobb hátránya az informatikai rendszerektől való függés, ami egy meghibásodás, vagy támadás esetén súlyos következményekkel járhat. A kórházi eszközök fejlesztői elsősorban a hatékonyságra és nem a cyber biztonságra helyezik a hangsúlyt, így kerülhetett sor Angliában egy hacker támadásra, a támadók csak a megfelelő pénzösszegért cserébe állították vissza a rendszer működését. Emellett komoly – de nem megoldhatatlan – probléma lehet, hogy az idős, vagy egészségi állapotuk miatt technikát használni képtelen betegek segítségre szorulnak.

A technológiahasználat mindennapi jelenlétével egyre több olyan kütyü érhető el, amikkel az emberek orvosi ellátástól függetlenül monitorozhatják magukat. Ilyenek az okos órák, amik ma már az alapvető szervi működések mérése mellett a krónikus megbetegedések kiszűrésére is alkalmasak lehetnek. A smart kontaktlencséket a látászavarral küzdő cukorbetegek részére alkották meg, az eszköz a könnyben lévő cukor szintet méri, valamint a fókuszálás visszaállításában is segíti a használókat. A mellrák kiszűrésére létrehozott melltartók ultrahanggal szűrik ki a mellrák korai tüneteit.

Új smart kórházak leginkább a fejlődő országokban épülnek, fontos azonban figyelembe venni építésükkor ezek elérhetőségét, és környezetükre való hatásukat is. Látható, hogy a smart technológia rengeteg, szinte végtelen új lehetőséget teremt az egészségügyben és a betegellátásban. Ezek használatával a kontinenseken átívelő együttműködések, és a távgyógyítás egyre nagyobb szerepet kaphat, ami új fejezetet jelent a gyógyításban.

Képek forrása: pixabay.com