Barcelona története szorosan összefonódik a városfejlesztési innovációkkal. Legutóbbi újító megoldásuk a közterek demokratikus használatán alapul: minimális beavatkozásokkal, ám annál látványosabb eredménnyel. Nézzük meg, hogy mik is azok a Superillák!

Az 1850-es években Barcelona belvárosát, a szűk utcákkal és sikátorokkal tagolt Barré Goticot és az El Raval negyedet még városfal védte, amely eddigre elvesztette funkcióját, és gátolta az egyre növekvő népességű település fejlődését. A város vezetői pályázaton keresték azokat a megoldásokat, amelyek biztosíthatják, hogy a városfalak lebontása után felépülő negyedek modern, szellős és élhető tereket biztosítsanak a polgároknak. A pályázatot ugyan nem nyerte meg, de a spanyol kormány döntése nyomán Ildefons Cerdà építész koncepcióját valósították meg.

Cerdà sakktábla alaprajzú városrészt tervezett, amelyet a stratégiai pontokon diagonális sugárutakkal tagolt. A sakktábla egyes mezőinek levágta a sarkait, így jellegzetes, nyolcszög alakú tömbök jöttek létre. A közöttük lévő utcák átlátható és biztonságos szerkezetet hoztak létre, az itt lakók napos belső udvarokat és zöld fasorokat használhatnak.  Az eredeti tervek szerint egy tömbnek maximum három oldalát lehetett volna beépíteni, hogy egyenletes legyen a fényeloszlás, de az ingatlanberuházói szempontok gyakran felülírták ezt a szempontot, így ma a legtöbb tömb minden oldalát épületek határolják.

A l’Eixample negyed ma (Kép forrása: bcnecologia.net)

Cerdà koncepciója egyszerű megoldásokkal adott választ olyan ma is komplex problémákra, mint a megfelelő benapozottság és szellőzés, a csatornázás, vagy a különböző eszközökkel közlekedő lakosok kérdése. Sokan őt tekintik az urbanisztika atyjának, elveit az Urbanizáció általános elmélete című könyvében foglalta össze.

Az általa megálmodott l’Eixample negyed ma Barcelona egyik legmagasabb életminőséget biztosító területe, azonban még Cerdà megoldásai sem bizonyultak megfelelőnek a motorizáció ilyen szintű elterjedéséhez, így ahogy a negyed főútjai egyre túlterheltebbé váltak, egyre többen választották menekülő útnak a belső, kisebb utcákat.

2016-ban a városvezetés ezért új koncepcióval állt elő. A negyed tömbjeiből 9 tagú egységeket hoztak létre, amelyek a Superilla (Szupertömb) nevet kapták. Az egységeken belül radikális forgalomkorlátozást vezettek be 10 km/h sebességkorlátozással, és csak egy sávon engedélyezték autók közlekedését. A felszabaduló területeken közösségi tereket, sétányokat, játszótereket alakítottak ki, növényeket helyeztek el. Egy-egy egység határán természetesen továbbra is szabadon lehetett közlekedni, de az intézkedésekkel elérték, hogy az átmenő forgalom teljesen kiszoruljon a belső területekről, ahol élhető, jó levegőjű és biztonságos városi környezet jött létre.

A Superilla modell (Kép forrása: theconversation.com)

Az intézkedéseket először 2016-ban teszt jelleggel vezették be pár Superillában. A lakosság eleinte szkeptikusan fogadta a lépést, jelentős tüntetések is voltak ellene, de a városvezetés nem hátrált meg, hanem folyamatosan figyelte a beavatkozás hatásait és kivárt. A létrejött forgalomcsillapított övezetek sikeresek lettek és már rövid távon is olyan jelentős pozitív változást hoztak az érintett területek életminőségében, hogy a tiltakozás alábbhagyott. Ma a program bővítését tervezik, amely még több Superilla létrehozását jelenti. Ez a helyi önkormányzat egyik legfontosabb eszköze az autóhasználat és -tulajdonlás visszaszorítására, egyben alapvető demokrácia kérdés: a közterületeket ne sajátítsák ki az autósok, legalább ugyanannyi joga van a gyalogosnak, kerékpárosnak ott közlekedni, vagy a gyereknek ott játszani.

De miért érdekes ez smart city szempontból?

A smart city gondolat nem csak a technológia alkalmazásáról szól, hanem az igények pontos felméréséről, az adatok alapján hozott döntésekről, a kihívások komplexitásának értelmezéséről, és az ezekre adott komplex válaszokról. Barcelona esetében egy bátor városvezetés a lakók hosszú távú érdekeit szem előtt tartva hozott döntései maximálisan igazolták azok létjogosultságát, nem véletlenül választották meg újra az intézkedéseket levezénylő Ada Colau polgármestert 2019-ben. A Superillákat azóta folyamatosan vizsgálják a szakemberek, és több európai városban is tervezik bevezetésüket.

SmartX!!! Nemzetközi Konferencia

2020. október 29-én a XIII. kerületi Önkormányzat rendezi a SMARTX!!! Nemzetközi Konferenciát – a kialakult helyzetnek megfelelően online formában. Felkért előadóink Barcelona, Bécs, Oulu, Amszterdam és az ausztráliai Newcastle smart city programjait mutatják be. Barcelonai előadónkat arra kérjük, hogy a Superillákról is beszéljen. A konferencia ingyenes, regisztrálni a konferencia@smartcity13.hu címre küldött névvel és e-mail címmel lehet. A megadott címre küldjük a konferencia előtti napon a hozzáférést biztosító linket.