Az elmúlt években Európa városai a fentről lefelé irányuló irányításról egyre inkább a horizontálisan szervezettebb kormányzástípusokra váltanak át. Ez az új politikai áramlat a döntéshozatali folyamatba bevonja a közpolitikai projektek összes érdekelt felét, például az önkormányzati szervezeteket, a vállalkozásokat és az állampolgárokat.

A városok polgárjaik bölcsességét, tapasztalatait, lehetőségeit próbálják felhasználni a polgárok bevonásának kezdeményezésein keresztül. Az ilyen, a polgárok elkötelezettségére építő kezdeményezések alapelve, hogy a polgároknak bizonyos közvetlen hatáskörökkel kell rendelkezniük az életüket befolyásoló döntések felett. Annak ellenére, hogy a kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, az állampolgári szerepvállalás (engagement) nem azonos a polgárok részvételével (participation).

A két koncepció hasonlónak tűnhet, de eltérő nézeteket vallanak arról a szerepről, amelyet az állampolgároknak kell betölteniük. A legfontosabb különbség az, hogy a polgárok részvételéhez aktív, céltudatos párbeszédre van szükség az állampolgárok és az önkormányzati döntéshozók között, míg a polgárok részvétele optimális esetben az állampolgárok részéről jövő kezdeményezés lehet.

Smart city gondolkodás

A XIII. Kerületi Önkormányzat integrált városfejlesztési politikájának horizontális szempontrendszere a smart city gondolkodás. A smart city szemlélet így hozzájárul a helyiek életminőségének javításához, a környezet terhelésének csökkentéséhez, így a fenntartható növekedéshez. A smart city fejlesztés lényege az egyenrangú partnerségen alapuló helyi ökoszisztéma működtetése. Smart(abb) kerületet tehát csak a lakókkal partnerségben, a döntési folyamatokban való részvétel lehetőségeinek megteremtésével lehet, ösztönzve őket, hogy konstruktívan és értékteremtő módon maguk is tegyenek a közösségért.

A hangsúly tehát a partnerségen van. Erre jó példa az AngyalZÖLD+ program, amelynek küldetése az épített és természeti környezet harmóniájának megteremtése. Ezt az emberek életminőségét javító, a közösség igényeihez folyamatosan alkalmazkodó közterületi és zöldhálózati rendszer kialakításával és működtetésével érhetjük el.

Az önkormányzat a közparki felújítás terveibe beépíti a lakosság igényeit. Még a koncepció-alkotás szakaszában tájékoztató- és véleményező táblákra írhatják a környék lakói az észrevételeiket, illetve levélben is elküldhetik azokat az önkormányzatnak. A 100 millió Ft feletti beruházások esetén a lakossággal való egyeztetést kérdezőbiztosos közvélemény-kutatás és tervegyeztető workshopok is segítik. A javaslatokat összegyűjtik és eljuttatják a tervezőknek.

Ugyancsak a partneri együttműködésre épül a Lakossági Zöldfelület-védnökségi Pályázat, amelyet az önkormányzat 2003 óta hirdet meg: társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek vehetnek gondoskodó védnökségükbe – az önkormányzat anyagi támogatásával – közterületi előkerteket, fasori sávokat, parkrészeket, kutyafuttatót, vállalva ezek szépítését, művelését, gondozását. A közösségformálásnak ez a programja zöld mozgalommá vált a kerületbe. A lakóközösségek több mint 120 ezer négyzetméternyi közterületi zöldfelület fenntartását végzik az önkormányzattal partnerségben.

A XIII. Kerületi Önkormányzat azt vallja: a közösen megteremtett értékek fenntartásában legfontosabb partnerek a kerület lakói, a társasházi közösségek. Egy másik, önkormányzati program az Udvarzöldítés: ennek a pályázatnak célja a társasházak belső udvarainak zöldfelületi és arculati fejlesztése, a lakóterületek szabadtéri rekreációs lehetőségeinek bővítése, a lakótömbök belsejében a nagyobb, összefüggő zöldfelületek kialakítása. Ennek megteremtéséhez a lakóközösségek összefogását támogatja az önkormányzat szakmailag (kerttervező) és anyagilag is.

A „zöld gondolat” és a partnerség az itt élőkkel – prioritás az önkormányzat számára.

Részvételi demokrácia

Az úgynevezett „részvételi demokrácia” számos európai városban azokra a smart megoldásokra alapul, amelyek egyszerűvé, átláthatóvá teszik a folyamatokat. A Barcelonában kifejlesztett DECIDIM rendszer lényege, hogy a lakók online felületen keresztül javaslatokat fogalmazhatnak meg lakóhelyük fejlesztésével kapcsolatban. Ezeket a javaslatokat a lakosság véleményezheti, támogató csatlakozásokkal erősítheti. Amikor a meghatározott számú támogatás összegyűlt, akkor az önkormányzat elfogadja a javaslatot és intézkedik a megvalósításról.

Varsóban 2013-ban indították el a – nálunk nem túl jól hangzó – társadalmi konzultáció programot. Az önkormányzat által részletesen szabályozott folyamatban már a döntéselőkészítés kezdeti szakaszában bárki helyi polgár, ott dolgozó részt vehet. A folyamatban alkalmazott technikák, módszerek is meghatározottak, így szóba sem jöhet, hogy pl. óriásplakátokon előre eldöntött kérdésekről „dönthetnek” az emberek. Gdanskban a konzultáció eredménye kötelező erejű az önkormányzatra nézve. Számos lengyel városban a város költségvetésének 1-2%-át a helyi emberek döntésére bízzák, s a tíz éves folyamat 2018-ra egy részvételi költségvetést szabályozó törvényig vezetett.

Várjuk véleményeteket, kérdéseteket, javaslatotokat: info@smartcity13.hu