A Smart City gondolkodás nem kizárólag a kütyükről és a high-tech megoldásokról szól. Egy példával mutatjuk be, hogy a környezetért tenni akaró emberek hogyan tehetik smartabbá városukat.

Miközben a méhek fennmaradása a növénytermesztést és ezáltal az emberiség táplálkozását is szolgálja, a mézet termelő méhek, az ún. háziméh és a beporzást végző több mint 700 másik faj fennmaradása évről-évre nagyobb veszélybe kerül. A városokban és környékükön élő méhek különösen veszélyeztetettek, hiszen mind a táplálék és a búvóhelyek keresésében nehezített pályán indulnak. A méhek fennmaradásért és a városi ökoszisztéma javításáért hozták létre Osloban a világ első ún. méh-országútját”, a város különböző kerületein átívelő, épületek tetejére és azok közé telepített méhbarát parkokat és kaptárakat. A mára már világhírűvé vált városi méhészet remek példája egy alulról szerveződő, de országos nagyságúra növő civil és szakmai kezdeményezésnek, és egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen előnyei vannak a városi méhészetnek a méhekre és a lakosságra nézve is.

Oslo és a méh országút

A norvég főváros „méh országútját” 2014-ben kezdték építeni, mára pedig már kevés olyan terület van a városon belül, ahol ne lennének ehhez kapcsolódó parkok, kisebb zöld területek vagy olyan épületek, amelyeknek a tetején stratégiailag elhelyezett méhkaptárok vannak. Az osloi operaháztól számos nagyvállalat irodaépületén és virágokkal beültetett temetőkön keresztül a lakóházak parkjáig és sok lakos saját teraszáig, a méhek mára már csaknem bárhol könnyedén találhatnak táplálékot és búvóhelyet maguknak.

A projektet működtető, több mint 400 méhészt tömörítő ByBi szervezet iskolákat, nagyvállalatokat, helyi lakosokat és állami szerveket is bevont a projektbe, így számos zöld terület alakult át virágokban gazdag, méhbarát területté, amelyeket kifejezetten a méhek igényeihez alkalmazkodva alakítottak ki. A szervezet emellett a városi méhek által termelt méz forgalmazásával is foglalkozik: a méz több helyi üzletben és néhány szálloda reggeli menüjében is elérhető, mint igazi helyi különlegesség.

Budapesten is elindult a méhbarát koncepció megvalósítása

Budapesten a Hegyvidéki önkormányzat idén tavasszal kérdőívvel mérte fel a lakók igényeit és meglátásait a méhekkel kapcsolatban, amelyből kiderült: a kerületben évek óta gondot okoz, hogy bár zöld területekben, kertekben és közösségi parkokban gazdag, a méhek populációja annyira alacsony, hogy félő, néhol elmarad a gyümölcsfák beporzása. Ezzel függ össze az is, hogy bár a lakók kétharmada gondolja úgy, hogy a környék ideális helyet biztosít a méheknek, kevesebb mint felük lát a beporzási időszakban méheket a környéken. Jó hír viszont, hogy egyre többen tudatosan tesznek a beporzók védelméért: a kerületi lakosok nagy része mellőzi a rovarokra káros anyagok használatát a kertjében, betartja a javaslatot a virágzás utáni fűnyírásra, sokan pedig még rovarhotelek is telepítenek.

A felmérés tanulságait is figyelembe véve indított Méhbarát Kerület kezdeményezés a lakosságot is bevonja. Az önkéntes alapú programnak egyaránt célja a beporzást végző fajok, a házi méh életkörülményeinek javítása és a lakosság edukálása. A természetes élőhelyek létrehozásán belül a fókusz a méhlegelők és a mandulás-levendulások kialakításán és a Fővárosi Vízművekkel való együttműködésen van, amely során a vízmű telephelyeinek beporzóbarát kezelését és a városi kaszáló programot fejlesztik. A lakossági programok közül kiemelkedő a közösségi méhészeti események szervezése, a különböző ismeretterjesztő programok elindítása a kerületi óvodákban és az egészséges, környezetbarát életmód hirdetése is.

A program számos előnnyel jár a kerület és tágabb értelemben a város lakosai számára: a helyi ökoszisztéma javítása szükségszerűen érezteti hatását a szomszédos kerületeken is, a lakosság edukálása és a közösségépítő programok pedig nem csupán a 12. kerületi lakók számára érhetőek el. Az osloi példához hasonlóan ráadásul a 12. kerületben is dolgoznak a kerületi méz értékesítésén és a különböző méhészeti termékek ismertségének növelésén.