Az ENSZ adatai alapján napjainkban a népesség több mint 50%-a él városokban, 2050-re pedig ez az arány 70% is lehet. A megnövekedett lakossággal arányosan a városi kisállatok száma is nő: Budapesten a háztartások több mint egyharmadában tartanak kutyát vagy macskát, a járványhelyzet és az ezzel járó elszigeteltség pedig csak tovább növelte az örökbefogadási szándékot. De hol jelennek meg a kisállatok, főképp a kutyák a smart cityben, és milyen technológiai megoldások támogatják a kutyatartókat, hogy a legjobb körülményeket biztosíthassák a kisállataiknak? 3+1 jó gyakorlatot vizsgáltunk meg közelebbről.

1. Tel Aviv és a Digi Dog

Tel Avivban, a világ egyik legkutyabarátabbnak mondott városában korán felismerték a különböző online eszközök lehetőségeit és a kutyás közösségek igényeit. A városban, ahol minden 17. ember kutyatartó, a kutyásoknak saját strandjuk és kertmozijuk is van, és már 2017 óta működik a Digi Dog névre hallgató közösségi alkalmazás, amely a város lakói számára ingyenesen elérhető Digi Tel hálózaton belül érhető el. Az alkalmazás ötletgazdái szerint fontos felismerni, hogy a smart city koncepcióba illeszkedő kezdeményezéseknek nem elég digitalizálni elérhető szolgáltatásokat, hanem új szolgáltatásokat kell fejleszteni az ott élők igényeire szabva, és ezeket kell elérhetővé tenni digitális formában is. A Digi Dog egyidőben segíti a kutyatartást és a városi kutyások közötti közösségépítést: emlékezteti a gazdikat az oltások idejére, tájékoztat a legfrissebb kutyásokat érintő hírekről, felhívja a figyelmet a környéken elérhető kutyás szolgáltatásokra és meghívót is küld a városi közösségi kutyás eseményekre.

2. Közösségi média és budapesti kutyatartás

Budapesten már évek óta nagy népszerűségnek örvendenek az alulról szerveződő, leginkább közösségi médián alapuló kutyamentő szervezetek, amelyek egyben a helyi kutyatartók elsődleges információforrásának is számítanak. Az 13. kerületi kötődésű MFÖEK Alapítvány (Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát) szintén egy ehhez hasonló, alulról szerveződő baráti csoportosulásként indult, mára viszont már alapítványként, folyamatosan bővülő csapattal és profi közösségi média aktivitással működnek. Az ideiglenes vagy végleges kutyagazdik nem csupán megbízható támpontokat kapnak tőlük a kerületi állatorvosi, tréneri és egyéb kisállatokra specializálódott szolgáltatásokról, de egy-egy saját közösségi média csoportban oszthatják meg egymással a tapasztalataikat, tippjeiket. Az ő példájuk jól mutatja, hogy a különböző online lehetőségek kihasználása és adaptálása hogyan szolgálhatja a városi kutyás közösségeket.

3. IoT és kutyafitnessz

A San Francisco-i Whistle alkalmazás és a hozzá tartozó okosnyakörv segít a gazdiknak számon tartani a kutyájuk (vagy macskájuk) hollétét és egészségügyi állapotát is. A Whistle a világ egyik legnagyobb IoT szolgáltatóján keresztül működik, és az elcsatangoló kertvárosi kutyák könnyebb megkeresése mellett hosszú távon jó eszköz lehet majd arra, hogy csökkentse a városi kóborkutyák számát, és tehermentesítse az elveszett kutyákról gondoskodó kisállatmenhelyeket is.

+1. Újrahasznosítás és kóbor kutyák

A hulladékgazdálkodással és a kóbor állatok túlnépesedésével küzdő Isztambulban egy jól célzott közösségi design eszköz segítségével vették fel a harcot a két jelenséggel. A belvárosban elhelyezett újrahasznosító automaták kutya- és macskatápot adnak minden újrahasznosítható üvegért és PET palackért cserébe. A városban a számítások szerint több mint 150.000 kóbor kutya él, a hulladék-újrahasznosítás pedig még mindig nem általánosan elterjedt gyakorlat, az automata tehát egyidőben hívja fel a figyelmet a felelős állattartásra és a hulladékgazdálkodás fontosságára.