A smart city nem egy olyan kész csomag, amit előhúzunk a fiókból, és általa máris minden kérdést és problémát megoldhatunk. Hiszen ahány város, annyiféle egyedi stratégia és megoldási lehetőség létezik. Nincs és nem is lehet egy minden város számára megoldást kínáló tervet készíteni, mert minden városnak a saját igényei és lehetőségei szerint kell kialakítania a megfelelő smart city koncepciót, a folyamatot, ami tökéletesen illik az adott településhez. 

Azonban ha az elveket megismerjük, már tanulni lehet, sőt kell is egymástól, ezért érdemes megvizsgálni más városok működését, ahol a városirányítás rendszereit már elkezdték összehangolni, hogy a városlakókat a lehető leghatékonyabban szolgálják ki. 

Amszterdam: közös, megosztott adatokra építenek

A smart city program 2009-ben indult el a holland fővárosban: az önkormányzat, a vállalati szereplők és a lakosság együttes erővel folyamatosan élhetőbbé, környezetbarátabbá, lényegében “smartabbá” teszi Amszterdamot. A város pedig a teljes transzparencia jegyében az adatmegosztásra építve fejlődik rohamtempóban. A nyíltan kezelt adatok a vállalati szektor és a város polgárai számára is könnyű hozzáférést biztosítanak az innovációhoz, így pedig az önkormányzat is részesül a fejlesztésekből, illetve azok közvetett hasznából. 

Például a város jelentős vízi közlekedése megkönnyíti a közlekedést és a szállítást is. A smart city fejlesztéseknek köszönhetően ezt helyi károsanyag-kibocsátás nélkül oldják meg. A csatornák mellett elektromos töltőállomásokat helyeztek el, ami az elektromos hajók működését biztosítják. A háztartásokban is jelentős változásokat eszközöltek az energiatakarékosság érdekében: szigetelték a tetőket, okoseszközöket telepítettek és sok helyen automatikus fényerőszabályozású LED világítást használnak. A közterületeken napelemeket szereltek fel, így a köztéri világítás, a busz- és villamosmegállók, illetve a reklámtáblák is környezet- és energiabarát módon működnek.

Barcelona: alulról építkező stratégiát követnek

Minden településen más módokon állnak neki a smart city-vé válás folyamatának: vannak, akik önálló digitális stratégiát készítenek, és vannak, akik a meglévő városfejlesztési terveket alakítják át vagy bővítik ki. Barcelona az első kategóriába tartozik, 2011-ben egy új, teljesen önálló smart city koncepciót alakítottak ki maguknak, ami a technológiai infrastruktúra fejlesztése által a szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítását foglalta magába.

Kezdetben érzékelőkkel szerelték fel a várost, amik révén komoly adatbázist alakíthattak ki különböző területeken: a levegő minőségét, a zajszennyezettséget, a forgalomirányítást, az energia- és hulladékgazdálkodást is elemezték. Az érzékelők adatainak köszönhető az, hogy mára intelligens közlekedési lámpákat használnak, illetve smart hulladékkezelést vezettek be a föld alatti kukákkal, melyekben érzékelők jelzik a telítettséget, így optimalizálva a szállítást, valamint kivédik. a kellemetlen szagokat és a szemetesautók komoly hangszennyezését is. 

Az eredeti tervekkel ellentétben Barcelonában ma egy alulról építkező stratégiát követnek, tehát a középpontban ténylegesen a városlakók állnak. A Decidim, nyílt forráskódú rendszer segítségével egy átfogó, részvételre alapuló városfejlesztést, azon belül is egy sikeres részvételi költségvetést alakítottak ki. A részvételi költségvetés során a lakossági javaslatok alapján közösen kidolgozott projektekről helyi népszavazás dönt, hogy az önkormányzat által meghatározott költségvetési keretbe mely projektek kerüljenek. 

Amszterdamon és Barcelonán kívül napjainkban több mint 150 város készített már igazi, integrált intelligens város stratégiát – több százan rendelkeznek smart city stratégiával, de ők nem tekintik a város fejlesztésében integráns startégiának. Bécs, Bristol, Helsinki, London, Koppenhága, Párizs, Szingapúr, New York, Tokió – csak néhány város, akik már elindultak a smart city-vé válás útján, és jó példát mutathatnak folyamataik és megoldásaik által kerületünk számára is.