Napjainkban a világ népességének 55%-a városokban él, ami 2050-re várhatóan 68%-ra növekedik.

Nem csoda, hiszen a városok sok esetben jobb életet ígérnek: több munkalehetőség, fejlettebb infrastruktúra és jobb élhetőség jellemzi őket. Ez a folyamatosan gyorsuló urbanizáció újabb és újabb kérdéseket, elvárásokat, igényeket, kihívásokat jelent a jövő városaival kapcsolatosan. De vajon hogyan tehetünk az ellen, hogy túlzsúfolt, működőképtelen és élhetetlen városaink legyenek 30 év múlva? 

Fontos megérteni, hogy elengedhetetlen, hogy a hiányosságokra és a problémákra fejleszthető lehetőségként tekintsünk. A kerület vezetésének és a helyi lakóknak, itt dolgozóknak együtt kell fellépniük a kerület érdekében. Ehhez pedig a smart city városfejlesztési szemlélet nyújthat megoldást. De mit is jelent mindez pontosan? Hogyan válhat egyre smartabbá a kerület?

Mit értünk smart city alatt?

A legelső, amit tisztáznunk kell: a smart city egy korszerű városfejlesztési, városirányítási módszer, az alkalmazott módszerek, eszközök és rendszerek gyűjtőfogalmaként funkcionál. Nincs általános definíciója, mert minden város esetében más, sajátos, a helyi igényekre szabott koncepció érvényesül. A smart city lényege, hogy a fejlesztések középpontjában a helyi emberek állnak, ők határozzák meg a szükségleteket, igényeket. Ahhoz, hogy e helyi közösség valamennyi tagja érvényesíthesse érdekét, olyan megoldásokra van szükség, amelyek hatékonyan, átláthatóan és demokratikusan tudjanak beleszólni a közügyekbe. 

A XIII. kerületi Intelligens Kerület Koncepció, majd a SMART CITY Akcióterv azért készült, hogy a kerület valamennyi érintettje számára egy kiindulási állapotot határozzon meg. Fontos, hogy mindenki megértse: ez egy hosszú távú építkezés, ami akkor lesz sikeres, ha mindenki megtalálja benne a maga problémájának a megoldását, vagy azt a célt, ami az ő számára fontos a kerületben

A szükséges megoldások az esetek többségében olyan technológiai, infokommunikációs (IKT) fejlesztéseket foglalnak magukba, melyek képesek egységként kezelni a város különböző adottságait és területeit és amelyek adatot szolgáltatnak a városirányítás számára az átlátható, hatékony működtetéshez. 

A smart city koncepció tehát mindenekelőtt az embert állítja középpontba, az ő valós igényei határozzák meg a kerület fejlesztését – ezek a fejlesztések nem csak az épített környezetre, de a különböző szolgáltatásokra, oktatásra, szociális ellátásra, közösségi, kulturális életre, vagy a természeti környezet állapotára is értendők. A korszerű technológiák abban segíthetik ezt a folyamatot, hogy hatékony, átlátható és jól ellenőrizhetővé teszik, így a közösség egy integrált rendszerként ellenőrizheti az általa, mint tulajdonos, megrendelő által adott feladatok végrehajtását. A smart city gondolkodásmód a kerületben élők aktív bevonásával a városlakók „tulajdonosi” szemléletét erősíti. 

Az integrált szolgáltatások által a város működése és üzemeltetése egyszerűbbé válik, sőt élő kapcsolatot, transzparenciát biztosít a városvezetés és a lakók között. A smart city nem a technikai fejlődésről szól, hanem azt, mint eszköz alkalmazza a város problémáinak megoldására, a kitűzött célok hatékony elérésére.

Az alkalmazott módszerek és eszközök révén a fenntartható helyi gazdaság is elérhetővé válik: az önkormányzati, a lakossági és a helyi vállalkozások energiagazdálkodása, a vízszolgáltatás, a közlekedés, az idegenforgalom, az egészségügy, az oktatás, a közszolgálat, a kereskedelem, a hulladékkezelés, a kultúra és a közigazgatás is a rendszer részeként hatékonyabbá válhat, így kevesebb forrást használ fel, kevesebb káros-anyagot bocsát ki. Korunk legnagyobb, égető kihívása, a globális klímaválság elleni küzdelem helyi szinten a smart city megoldásokkal jól segíthető.

A smart city a társadalmi részvételre alapul

A helyi lakók, itt dolgozók, itt tanulók, az önkormányzat, a vállalkozói szféra, az egyetemek és az egyházak a civilekkel közösen partnerséget építve tudnak igazán hatékony, korszerű smart megoldásokat kialakítani. Smart city nincsen smart vezetés és smart lakók nélkül, viszont nem várható el senkitől, hogy egyszerre „smarttá” váljon. Ez egy közös tanulási folyamat, amelyben a partnerek egymást segítve kell kialakítsák a smart city ökoszisztémát, működési kereteket. 

Fontos, hogy a felek a smart city kezdeményezést közösen alakítsák és tervezzék meg: együttesen tűzzék ki a célokat, határozzák meg a kereteket és a játékszabályokat.

A smart city fejlesztés azt jelenti, hogy a kerületi partnerek egy hosszú távú stratégiában és folyamatban gondolkodnak, amely során

  • a lakosság folyamatosan beleszólhat a döntéshozásba,
  • a modern szolgáltatások mindenki számára könnyen elérhetővé válnak,
  • a városlakók életminősége és életszínvonala javul,
  • a digitális technológiát nemcsak bevezetik, de az ehhez kapcsolódó edukáció is fontos szerepet kap,
  • a technológiai megújulás alappillérként jelenik meg a város életében, 
  • a különböző szektorok építenek egymásra és együttműködnek a város érdekében,
  • voltaképpen a város elkezd valóban hatékonyan működni.